Online megjelenések

Az alábbi linkeken érhetőek el a programmal kapcsolatos online információk.

Youtube

vmoh.hu

comeni.us

Hírek a nyomtatott sajtóban 2.

A sikeres tanulmányi kirándulásról ismét hírt adott a Békés Megyei Hírlap (2014. június 13-i szám).

 

 

Bemutató előadás

2014. június 4., szerda

A mai napon (06.04.) délután bemutató előadást tartottunk a sikeres tanulmányútról az érdeklődő szülőknek, és a hatodik és hetedik évfolyam tanulóinak.

A 7.a tanulóinak prezentációját osztályfőnökük, Horváth Antal tolmácsolásában láthattuk.

A 7.c nevében Mészáros Enikő (Szabók bástyája), Petrányi Levente (Mátyás király szobra), Zsurka Adrienn (Mátyás király szülőháza), Horváth Martin-Balogh Szabó Krisztián (Torda, sóbarlang) és Takács Tamás (Segesvár, szállás) tartott bemutatót.

A 7.b-sek a Gyulafehérváron, Vajdahunyadon, Déván és Temesváron látottakat mutatták be.

Köszönjük az érdeklődést (jelenlévők száma: 97 fő), az előadók bemutatóit.

Értékelő óra

Ma, június 3-án délelőtt értékelő órán bizonyíthattuk be, hogy mi minden ragadt meg bennünk a tanulmányúton látottakból. Csikósné Csoh Anita néni elméleti tesztet állított össze.
 

A kérdések:

• Zichy barlangban találhatók: rákok, férgek, gombák
• Mátyást tizenhét éves korában választották királlyá.
• Mátyás király itt született: Kolozsvár.
• A só kitermelése Tordán már a rómaiak idején megkezdődött.
• A diáklépcső (172 lépcsőfokkal) Segesváron található, a templom mellett.
• Luxemburgi Zsigmond adományozta Vajdahunyad várát Mátyás nagyapjának.
• Itt raboskodott Dobó István, az egri hős: Déva.
• Mikor halt meg Mátyás király? 1490.
• A Mátyás szobrot - Fadrusz János leghíresebb munkáját (1902)-  itt találjuk: Kolozsvár.
• Ady Endre városa: Nagyvárad.

Líbor Roland tanár úr pedig számítógépes program segítségével a kiránduláson látottakból készített egy "szimpátia szavazást". A program képernyőképe:

A szavazás eredménye:

A harmadik, az elégedettségi kérdőíven olyan kérdések szerepeltek, mint pl.: mi tetszett a legjobban a kiránduláson, mi az, ami legkevésbé tetszett, milyen javaslatokat tennél a következő évi kirándulást szervezőknek? Néhány a válaszok közül:

1. Mi tetszett a legjobban a kiránduláson?

•  A tordai sóbarlang. Nem jártam még ilyen helyen. Nagyon érdekes és szép volt. Tetszett, hogy lent sok mindent lehetett csinálni.
• A szép kilátás, a finom étel és a hangulatos szállások.
• Az, hogy a 7. évfolyam együtt volt, és még jobban összeismerkedett.
• Igazából nekem minden tetszett, nagyon jól meg volt szervezve.
• A legjobban az tetszett, amikor Déván felmentünk a várba és gyönyörű volt a kilátás. A lépcsőzés is nagyon tetszett, mert legalább sokat mozogtunk.
• A változatos gyönyörű táj és hogy az út során az évfolyam osztályai egy kicsit több időt töltöttek együtt.
• A tanárok kedvessége, közelsége, mert nem úgy viselkedtek mintha az iskolában lennénk.

2. Ami legkevésbé tetszett:

• Számomra kevésbé tetszett, hogy későn értünk a szállásra és a takarodóig kevés időnk volt hogy beszélgessünk egymással, vagy hogy átmenjünk a másik szobába a barátnőkhöz.
• A sok rántott hús és az eső.
• Az ebédek mennyiségével nem vagyok elégedett, szerintem adhattak volna jóval nagyobb adagokat is. Kicsit sűrű volt a program.
• Az állandó rohanás. Mindig hamar kellett lefeküdni és nem lehetett beszélgetni a fiúkkal.
• Az, hogy mindenhol vagy lépcső volt, vagy domb.
• Rövid ideig voltunk Erdélyben.

3. Milyen javaslatokat tennél a következő évi kirándulást szervezőknek?

• Ugyanilyen gyönyörű helyekre menjenek.
• Ne csak sült krumpli legyen rántott hússal.
• Legalább egy hetes kirándulás legyen.
• Esőben ne csináltassanak csoportképet.
• Több napra menjenek, és egy helyen aludjanak.
• Csak így tovább!

A negyedik nap
2014. június 1., vasárnap

Déva

Reggel 7 óra – a szokásos ébresztő (román időszámítás szerint). Időjárás? Hurrá, most nem esik! 8-kor reggeli, pakolás a buszba, majd vásárlás egy közeli üzletben: csoki, szigorúan szénsavmentes ásványvíz, gyümölcslé az útra és indulunk.
Első megállóhelyünk az árvaház, de sajnos a szigorú napirend miatt nem tudtunk a gyerekekkel beszélgetni. Két nevelőnő jött fel a buszba, ők meséltek az ottani életről, a szokásokról. Most láttuk, mennyire kell a sok finom falat, a jó ruha ezeknek a gyerekeknek. Ők nem válogathatnak, azt kell elfogadniuk, amit kapnak.

Az árvaháztól a várhoz mentünk, ahol öt csoportban, felvonóval jutottunk fel a „magos Déva várba”. Gyönyörű kilátás tárult elénk, ugyanis a felvonó minden oldala üvegből volt. A várban még néhány lépcső – már egészen megszoktuk -, és fent voltuk a falak között. Egy táblán több nyelven figyelmeztették a látogatókat a viperaveszélyre. Körbenéztünk, meghallgattuk a vár rövid történetét, e népballada tartalmát is felidéztük, de már kellett visszafelé indulni, elkezdett cseperegni az eső.

Utolsó állomásunk Temesvár
Itt megebédeltünk egy elegáns szálloda éttermében, majd elsétáltunk a Bánát Múzeumhoz. Felújítás miatt zárva volt, de az épületről és a kiállításokról megtudtunk néhány dolgot, pl. hogy története 1872-ben kezdődik, amikor a Temes vármegye frissen kinevezett vezetője Ormós Zsigmond megalapítja a Dél-magyarországi történelmi és Régészeti Társaságot, és elkezdi kutatni Bánát történelmét.

 

Zárásként még egy kis időt töltöttünk a város főterén, figyeltük és etettük (néhányan kergették) a galambokat, volt, aki a McDonalds-ban vagy KFC-ben elköltötte utolsó banijait, majd visszasétáltunk a buszhoz, és most már indulás haza.

A határon az útlevélvizsgálaton gyorsan átestünk, amint átértünk, hívtuk a családot. Fél 8-ra érkeztünk meg Orosházára, már vártak bennünket szüleink.
Szép, élményekben gazdag négy napot tölthettünk el Erdélyben, köszönjük tanárainknak, a pályázatnak ezt a lehetőséget.

A harmadik nap
2014. május 31., szombat

Ma ismét esőre ébredtünk, de ez nem tántorított el bennünket attól, hogy a kiadós reggeli után tegyünk egy sétát Segesváron a várban. A legnagyobb élmény a diáklépcső volt. Már a XV. században itt jártak reggelenként a diákok. 172 lépcsőn jutottak el az iskolába, melyet mi is megmásztunk. Volt, aki többször is megtette ezt a kis sétát.

Segesvárról Gyulafehérvárra mentünk, ahol a város szívében, hangulatos étteremben elfogyasztott ízletes ebéd után megnéztük az ezeréves székesegyházat, a fejedelmi palotát, vásároltunk erdélyi kürtőskalácsot, majd indultunk Vajdahunyadra.

Vajdahunyadon a Hunyadi-várat jártuk körbe. Az egyes termekben ízelítőt kaphattunk a régi élet berendezéseiből, ruháiból, még a kínzókamrába is eljutottunk. Nagy élmény volt a fekete holló, melyet a korhű ruhába öltözött vitézek röptettek az udvaron.

Estére megérkeztünk Dévára, ahol a Téglás Gábor kollégiumban helyezkedtünk el vacsora után. Itt még egy kis focizásra is jutott idő.

A második nap
2014. május 30.,péntek

Ma esős napunk volt. Miután megreggeliztünk, elhagytuk a szállásunkat, s rövid buszozás és séta után eljutottunk a kolozsvári fellegvárhoz. Innen nagyon szép volt a kilátás a városra. Ezután a Szabó- bástyához mentünk, mely a XV. századi várfal maradványa. Neve onnan származik, hogy a harcok idején a szabók védték.

Folytatva utunkat betértünk a Babes- Bolyai egyetem udvarára, ahol megnéztük a szoborparkot és a fosszília/paleontológiai gyűjteményt. 

Az egyetemtől lesétáltunk a főtérre, a Szent Mihály templom előtt álló Mátyás-szoborhoz. Ezt Fadrusz János készítette, 1902-ben adták át. A szobor előtt megformáztuk egy nemzetiszínű, szív alakú élőképet.

Innen Hunyadi Mátyás szülőházához indultunk. Az eddigiekhez hasonlóan itt is meghallgattuk egy rövid ismertetőt. Az ebéd alatt kezdődött az igazi nagy „zuhé”. Szerencsére ebéd után buszba ültünk, és elindultunk Tordára, a sóbányába. A bánya fantasztikus látványt nyújtott, ráadásul lehetett csónakázni, bowlingozni, de még az óriáskerékre is felülhettünk!

 Ez a nap is nagyon jól telt, sok ismerettel, élménnyel gazdagodtunk, és még az eső sem tudta elrontani a hangulatunkat (az esti WiFi hiányát sokáig tartó beszélgetéssel próbáltuk pótolni).